Erdei tan�sv�ny

A v�ros n�vekv� idegenforgalma az erd�vel bor�tott ter�letek egyre nagyobb m�rt�k� ig�nybev�tel�t is eredm�nyezi. N� az erd�k eg�szs�g�gyi - szoci�lis - turisztikai rendeltet�se ir�nti t�rsadalmi ig�ny, �gy van ez a Zirc belter�let�hez kapcsol�d� Pint�r-hegy eset�ben is. AVERGARt. kezel�s�ben l�v� erd�t�mb hajdan�n gyakran l�togatott parkerd� felt�rts�g� ter�let volt. Az Rt. vezet�se felismerte, hogy jelent�s szerepet v�llalhat az ifj�s�g term�szetk�zpont� tudatform�l�s�ban azzal, ha egyes erd�t�mbjeiben az oktat�st �s pihen�st is jobban szolg�l� parkerd�ket bocs�t rendelkez�sre. Ennek k�sz�nhet�en ker�l sor mintegy 200 ha-nyi ter�leten a Pint�r-hegyi parkerd� kialak�t�s�ra is. A bemutathat� �shonos fafajok a gyerty�n, a b�kk, kocs�nyos t�lgy, hegyi juhar, magas k�ris, mad�rcseresznye. Az erd�t�rsul�sok k�z�l a gyerty�nos b�kk�s, a gyerty�nos kocs�nytalan t�lgyes a legjellemz�bb. Az alacsonyabb hegyvid�ki lomberd�kre jellemz� fajok k�z�l a fagyal, veresgy�r� som, galagonya, cs�kos kecsker�g� alkotja a cserjeszintet. A l�gysz�r� aljn�v�nyzet f�bb k�pvisel�i az odvas keltike, a szagos m�ge, a medvehagyma, a m�jvir�g �s a t�zike. Az erd�t�mbben tan�sv�ny �s tornap�lya l�tes�t�s�re ker�l sor, tov�bb� alkalmas ter�let tal�lhat� sz�nk�p�lya �s s�lesikl� p�lya c�lj�ra is. A tan�sv�ny 5.8 km hossz�, melyen t�j�koztat� t�bl�k adnak inform�ci�t a ter�let geol�giai �rt�keir�l, n�v�ny- �s �llatfajair�l, az erd�- �s vadgazd�lkod�sr�l. A parkerd� megk�zel�thet� a v�ros belter�lete fel�l �s a Borzav�rra vezet� k�z�tr�l, kereszt�l szeli egy k�k �s piros jelz�s� turista�t is, melyekr�l csatlakozni lehet a tan�sv�nyre.