Történelmi múlt

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban több mint 900 éves múltra tekint vissza. Története leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. III. Béla király 1182-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja 1115-től Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig - 1153-ig - Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európába néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutz-ból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.

Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről. A Képes Krónika leírása szerint 1060. decemberében I. András királyt - aki öccse, I. Béla elől menekülve Mosonynál megsebesült - a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták. Itt halt meg, itt ravatalozták fel s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra. A ciszterciek a városoktól, lakott helyektől távoleső csendes helyeket, különösen a völgyeket, patakok partját kedvelték. A Bakonyerdő csendje, a Cuha patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj igen megfelelő volt az imádkozó és dolgozó szerzeteseknek.

A ciszterci rend hármas eszmeisége: az anyaföld, amelyet műveltek, az oltár, ahol áldoztak, s a katedra, melyről tanítottak. Az írni, olvasni tudó szerzetesek (monachusok) mellett a munkástestvérek (konverzusok) a virágzó gazdaságban végeztek nehéz, kétkezi- földművelési, állattenyésztési - munkát. A ciszterciek a 12. század végén a végtelen bakonyi erdőség közepén óriási építkezésbe kezdtek.

"...építőanyaggal megrakott szekerek csikorogtak az úton, az ősi csendet favágók zaja veri fel, kőfaragók vésik, csiszolják az ablakokat ...a pillérkötegek egyszerű, nemes díszeit, zsindellyel megrakott kocsik állnak meg ...mindenhol munkáskéz serénykedik ...a clairvaux-i szerzetesek számára most épül Zirc." (Horváth Konstanstin).

Grandiózus méretű templom és monostor épült későromán-koraigót stílusban. Ma mindenből két emlék látható. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobrát helyezték el. A barokk bazilikában a Szentháromság oltárnál elhelyezett kőlap a középkori templomból való s felirata jelzi, III. Béla fia: Imre is apja szellemében támogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelvű felirat: "Ezt az oltárt Imre magyar király alapította az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen."

A középkor végére az apátság mellett jobbágyfalu keletkezett. 1422-ből fennmaradt egy oklevél, amely 40 zirci jobbágy nevét őrizte meg. Nevük hangzása szerint mind magyarok voltak. A török hódítás következtésben a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett és 150 évig lakatlan maradt. Az apátsági templom és a szerzetesek otthona elhagyatva romlásnak indult.

Zirc 1659-ben az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kezébe került nyolcezer forint zálogösszeg lefizetése fejében, de első apátját Újfalussy Mártont 1678-ban a portyázó törökök megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Megindult Zirc újjáalapítása.