... ÉS JÖTT A BIZTOSÍTÓ
Zsó 2008.06.15. 16:22
Tiszán innen, Dunán túl, volt egy icipici falucska.
..........
Tiszán innen, Dunán túl, volt egy icipici falucska. Ennek a falucskának Magyar Nyelv volt a neve.
Híres volt e falucska arról, hogy egyetlen egy emeletes háza volt, melyet bérbe adtak ideig-óráig vagy éppen évekig megpihenő Divatszavaknak. Közismert volt a Nyelvtanító kitartó munkájáról, de legnagyobb hírű volt talán Kitoloncolójáról.
A falu lakosai békés egyetértésben végezték - ki tudja mióta? - napi teend?iket. A Nyelvtanító lankadatlan munkája során állandó harcot vívott Kitoloncolóval. Óva intette és védte a lakosságot tőle, a Bérházat messze elkerülte.
Kitoloncoló is rendületlen munkás volt. Szüntelenül a Bérház környékén tanyázott. Ő a Divatszavak tántoríthatatlan harcosa, védelmezője volt. A falu lakossága rettegett tőle. Az anyák csintalan gyermekeiket nem a Mumussal fenyegették meg, hanem vele. Ha kellett, hónapokig lebegett egy-egy szócsalád felett - csattogtatva undorító állkapcsát -, várva a legmegfelelőbb pillanatot, amikor lecsaphat rá, megfoszthatja a Falu Lakosa jogától, és kizsuppolja a faluból.
Réges-régen a Biztosítóintézet egy fiókrészleget nyitott a faluban. A lakosság eleinte elzárkózott tőle, úgymond tudomást sem vett róla. De az idő mindig megteszi a magáét! Mivel a falu hatalmas léptekkel fejlődött, a helybeliek életszínvonala magasra szökkent. Lassan kezdtek megbarátkozni a Biztosítóintézettel, és megkezdődött a biztosítás. Eleinte csak ingatlanokat biztosították. Eddig rendbe is volt minden. Ha azonban megindul a lavina, azt már senki sem állíthatja meg… Életbiztosítás, gépek és háztartási berendezések biztosítása, a mezőgazdasági termékek biztosítása…
A Nyelvtanítóban ekkor meghűlt a vér. Ő már tudta, illetve sejtette a katasztrófát!
Egy szép napon a Bérház előtt egy idegen állt meg. Fiatal, csinos, teli életerővel. Körülnézett, majd belépett. A Jövevények Könyvébe kis betűvel írta be nevét: biztosító. Ettől a perctől kezdve ível magasra Kitoloncoló pályafutása.
Az idegen, mivel fiatal is, szép is, kedves is volt, hamar belopózott a falu lakosságának szívébe. Vacsorákra, estélyekre hívták. Dédelgették. Egyszóval, a tenyerükből etetgették.
A Nyelvtanító lába majd elkopott, hangja majd elfogyott, de hiába. Lassan a falu lakossága - ha az utcán találkozott vele - kihívóan elfordította a fejét. Közben Kitoloncoló kárörvendően mosolygott…
A fiatal, csinos, valóban életerős, de már egy cseppet sem idegen, hamar megváltoztatta nevét a Jövevények könyvében: Biztosí Toma.
és a lavina ment tovább feltartóztathatatlanul. megindult a Magyar Nyelv történelmében a legnagyobb kitoloncolás: óránként kellett egy-egy szócsaládnak lehajtott fővel elhagynia szeretett faluját, azalatt mindegyik helyét elfoglalta JOLLY JOKER, a biztosító:
Biztosítják a diákok számára… Minél több munkát kell biztosítani… A bank biztosítani fogja… Ezzel biztosítottam magam öreg napjaimra… A Biztosítóintézet is hozzájárul és biztosítani fogja…
Ha Biztosí Toma rég elment volna, ennek a mesének semmi értelme sem volna…
|