Székely ember keserve
Zsó 2008.02.27. 11:53
Székely ember keserve
Háromszéknek sok vándora,
Elindula a világba,
Elindula pénzt keresni,
Elindula csudát látni.
Otthon maradt asszonynépség,
Rejik tör hitvesi vétség,
Asztot osztán, hogy lemossák,
Magikot a fődig isszák.
Híre repül a világba,
Pesten ura azt meghallja,
Hazamenyen nagy sebtibe,
S ott a Kati a restibe.
- Asszony, asszony, vétkes asszony,
Három magzat sír az ágyon,
Verjen meg a jeges eső,
Nyeljen el a setét erdő. –
Megfogja az asszony karját,
Kezébe nyomja batyuját.
- Járd világod te szédelgő,
Verjen téged a teremtő.
Asszony, asszony, vétkes asszony,
Kísérjen téged az átkom,
Kísérjen az országúton,
Erdőn, mezőn, hegyoldalon.
Kódujjad az ucca népit,
Sírasd élted tisztességit,
Három kis árvádot sirasd,
Akikről hírt mán nem kaphatsz.
Kódujj egész életedbe,
Kódis legyél vénségedre,
Kérd az urat, hogy megszánjon,
Fekete főd béfogadjon. -
|