|
Bakonyi betyrok
Zs 2008.07.14. 16:01
1837. februr 17-n halt meg Sobri Jska, a leghresebb bakonyi betyr.
Az tonll, fosztogat szegnylegnyek mr a Rkczi-szabadsgharc utn megjelentek, de szmuk csak a 19. szzad elejn indult nvekedsnek. A betyrok a fldnlkli zsellrekbl s a kegyetlen katonafogdoss ell, vagy ppen a katonai szolglatbl menekl legnyekbl, koldusokbl s csavargkbl verbuvldtak. Vilgukat egyfle romantika vezte, s mivel a mindenki ltal gyllt hatalom ldzte ket, nmi rokonszenvet is bresztettek.
A valsgban azonban nagy rszk kznsges bnz volt, akirl nehz lett volna npdalokat klteni. A "j betyrok" krl viszont valsgos legendk alakultak ki, nagyra nvesztett alakjukat hsknt tiszteltk, egy-egy vezrk lett a betyrvirtus megtestestje, a npdalok hse. Legnagyobb hrnvre az alfldi, Szeged krnyki Rzsa Sndor tett szert kzlk, a bakonyi betyr mintakpe pedig Sobri Jska lett.
Mr szrmazst is legendk vezik, vlhetleg 1810 tjn szletett Pap Jzsef nven a Vas megyei Endrdn, egy konds fiaknt. (Ragadvnyneve taln a Sopron megyei Soborra utal, ahonnan apja szrmazott.) A kisbojtr istenfl nevelst kapott, de korn rossz trsasgba keveredett, s egy inkbb virtuskodsbl elkvetett disznlops utn kt v brtnre tltk.
A fogsg alapjban vltoztatta meg, szerelmi romncot folytatott a foglrnval, megtanult rni-olvasni s megkedvelte a cifra ruhkat. Szabadulsa utn jfent kis rtk lopst (msok szerint azonban mr rablgyilkossgot) kvetett el s a bntetstl flve bujdossra adta fejt.
Csakhamar trsai akadtak, kztk egy Milfajt Ferk nev hat iskolt vgzett, s tbb nagyrnl szolglt inas, aki Sobri bizalmasa s tancsadja lett. Az idnknt 28 emberre is felszaporod banda a Bakonyban tevkenykedett, de portyik sorn eljutottak Gyrig s Zalig is. Fknt papokat, juhszokat, kereskedket fosztogattak, kt leghresebb tettk a knyi kptalan s Hunkr ezredes kirablsa volt. Az els alkalommal elvittk a gyri kptalan pnzt rz kasznr minden rtkt is - m Sobri a csald szmra ht ezst eveszkzt visszaadott, tpllva a nagylelk rablrl kering mendemondkat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
