Barokk lak�h�z (R�k�czi t�r 10.) , Dubniczay-h�z, Reguly Antal sz�l�h�za - v�dett m�eml�k

1766-ban �p�tette Dubniczay Istv�n veszpr�mi �nekl� kanonok, aki v�grendelet�ben a Ciszterci Ap�ts�gra hagyom�nyozta. A barokk lak�h�zakra jellemz� klasszikus �p�t�szeti elemek az utcai homlokzatr�l nagyr�szt az �vek sor�n v�gzett leegyszer�s�tett tataroz�sok sor�n elt�ntek, ami igaz�n senkit sem �rdekelt. Az ablakok eredetiek. Az �vek sor�n a bels� tereket t�bbsz�r is �talak�tott�k, volt ahol megsz�ntett�k a bolt�ves mennyezetet, �gy a napjainkban l�that� �p�let csak r�szben eredeti. K�zel 230 �vig lak�snak ill. lak�soknak haszn�lt�k, napjainkban az �p�letben kapott helyet a Reguly Antal M�zeum, de m�g lak�k is vannak a ki�ll�t�sok mellett.

Reguly Antal �lete, utaz�sai

Reguly Zirc nagy sz�l�tte, �desapj�t k�vetve jog�sz diplom�t szerzett, de jog�szk�nt egyetlen napot sem dolgozott. M�r di�k kor�ban sokat utazott �s azt mindig c�lir�nyosan tette, �gy amire elv�gezte az egyetemet (20 �ves), kialakult benne egy hatalmas vil�gl�t�s v�gy, aminek konkr�t c�lja lett a magyarok �shaz�j�nak felkeres�se �s komplex kutat�sa.
Reguly, mint jog�sz diplom�val rendelkez� ember, egyik tudom�ny�g ir�nt sem volt elk�telezett, egyenrang�an tudta kutatni a rokon n�pek besz�dnyelv�t, n�pm�v�szet�ket, az antropol�giai adataikat, a f�ldrajzi k�rnyezet fontoss�g�t, teh�t komplexen mindent, ami n�pismerethez tartozik. Beutazta Nyugat-Eur�p�t, Kelet-Eur�p�t, �szak-Eur�p�t.
1839-1847 k�z�tt lovas kocsival, kutyasz�nnal, r�nszarvassz�nnal �s gyalog �sszesen 30 ezer km-t tett meg, a legkritikusabb id�j�r�si viszonyok k�z�tt, az�rt, hogy eur�pai emberk�nt els�nek kereshesse fel a finnugor n�pek vil�g�t �s a helysz�nen ismerkedhessen meg azokkal a rokons�got igazol� t�nyez�kkel, amelyek addig csak felt�telez�sek voltak. Reguly a nagy �tr�l h�tl�d�nyi anyagot k�ld�tt haza a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak: n�prajzi t�rgyakat, gipszmint�kat, amelyek emberi arcokat �br�zoltak, nagy mennyis�g� feljegyz�st.
Haza j�vetel�nek (1847) id�szak�ban m�r nagyon beteg volt. A finnugor n�pek k�z�tt gy�jt�tt anyagot nem tudta feldolgozni. A dzsung�r n�p c. k�tet�t tudta csak meg�rni, ami egyben az akad�miai sz�kfoglal�ja is volt. (21 �ves kor�t�l az MTA levelezo tagja.) Reguly 1819-ben sz�letett Zircen, 1858-ban hunyt el Bud�n. Az �let�tj�r�l l�that� �lland� ki�ll�t�s k�veti a nagy utaz� iskolai �veit, felk�sz�l�s�t a nagy �tra, a finnorsz�gi (lappf�ldi), oroszorsz�gi �s k�l�n�sen az �szak- Ural vid�k�n v�gzett kutat�sait. A l�togat�k meggy�z�dhetnek Reguly rendk�v�li teljes�tm�ny�r�l, amelynek alapj�n m�lt�n nevezhetj�k �t �szak K�r�si Csom�j�nak .