T�rt�nelmi m�lt

Zirc fest�i fekv�s� kisv�ros a Magas-Bakonyban t�bb mint 900 �ves m�ltra tekint vissza. T�rt�nete legink�bb a ciszterciek ap�ts�g�hoz f�z�dik. III. B�la kir�ly 1182-ben alap�tott itt a Bakony sz�v�ben, kir�lyi erd�birtokon �s vad�szter�leten monostort a cisztercieknek. Az els� szerzetesek Franciaorsz�gb�l, a clairvaux-i ap�ts�gb�l j�ttek. Clairvaux alap�t� ap�tja 1115-t�l Szent Bern�t volt, a 12. sz�zad legnagyobb embere �s szentje. 1113 tavasz�n testv�reivel, rokonaival, bar�taival egy�tt mintegy harmincan k�rt�k felv�tel�ket a nem r�gen alap�tott "�j monostorba", Ciszterciumba, francia n�ven Citeauxba. Bern�t �lete v�g�ig - 1153-ig - Clairvaux ap�tja maradt. Gy�jt� szav�ra �s szerzetesei p�ld�j�ra oly sokan v�llalt�k a ciszterciek �letm�dj�t, hogy Eur�p�ba n�h�ny �vtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bern�t �let�ben Magyarorsz�gon csak egy alap�t�s t�rt�nt, II. G�za kir�ly 1142-ben az osztr�k Heiligenkreutz-b�l cisztercieket telep�tett Cik�dorra, a mai B�tasz�k hely�re. A legnagyobb j�tev�j�k azonban III. B�la kir�ly volt, aki Zircen k�v�l m�g n�gy helyre h�vott cisztercieket.

Az ap�ts�g alap�t�sa el�tti id�kb�l csak egyetlen t�rt�nelmi feljegyz�s maradt Zircr�l. A K�pes Kr�nika le�r�sa szerint 1060. december�ben I. Andr�s kir�lyt - aki �ccse, I. B�la el�l menek�lve Mosonyn�l megsebes�lt - a Bakonyerd�be, zirci udvarh�z�ba hozt�k. Itt halt meg, itt ravatalozt�k fel s innen sz�ll�tott�k az �ltala alap�tott Tihanyi Ap�ts�gba, ahol az altemplomban helyezt�k �r�k nyugalomra. A ciszterciek a v�rosokt�l, lakott helyekt�l t�voles� csendes helyeket, k�l�n�sen a v�lgyeket, patakok partj�t kedvelt�k. A Bakonyerd� csendje, a Cuha patak tiszta vize, a gazd�lkod�sra alkalmas talaj igen megfelel� volt az im�dkoz� �s dolgoz� szerzeteseknek.

A ciszterci rend h�rmas eszmeis�ge: az anyaf�ld, amelyet m�veltek, az olt�r, ahol �ldoztak, s a katedra, melyr�l tan�tottak. Az �rni, olvasni tud� szerzetesek (monachusok) mellett a munk�stestv�rek (konverzusok) a vir�gz� gazdas�gban v�geztek neh�z, k�tkezi- f�ldm�vel�si, �llatteny�szt�si - munk�t. A ciszterciek a 12. sz�zad v�g�n a v�gtelen bakonyi erd�s�g k�zep�n �ri�si �p�tkez�sbe kezdtek.

"...�p�t�anyaggal megrakott szekerek csikorogtak az �ton, az �si csendet fav�g�k zaja veri fel, k�farag�k v�sik, csiszolj�k az ablakokat ...a pill�rk�tegek egyszer�, nemes d�szeit, zsindellyel megrakott kocsik �llnak meg ...mindenhol munk�sk�z ser�nykedik ...a clairvaux-i szerzetesek sz�m�ra most �p�l Zirc." (Horv�th Konstanstin).

Grandi�zus m�ret� templom �s monostor �p�lt k�s�rom�n-koraig�t st�lusban. Ma mindenb�l k�t eml�k l�that�. Egy pill�rk�teget az ut�kor eredeti hely�n meg�rz�tt, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobr�t helyezt�k el. A barokk bazilik�ban a Szenth�roms�g olt�rn�l elhelyezett k�lap a k�z�pkori templomb�l val� s felirata jelzi, III. B�la fia: Imre is apja szellem�ben t�mogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelv� felirat: "Ezt az olt�rt Imre magyar kir�ly alap�totta az Aty�nak �s Fi�nak �s Szentl�leknek nev�ben. Amen."

A k�z�pkor v�g�re az ap�ts�g mellett jobb�gyfalu keletkezett. 1422-b�l fennmaradt egy oklev�l, amely 40 zirci jobb�gy nev�t �rizte meg. Nev�k hangz�sa szerint mind magyarok voltak. A t�r�k h�d�t�s k�vetkezt�sben a 16. sz�zad k�zep�n mind az ap�ts�g, mind a falu teljesen eln�ptelenedett �s 150 �vig lakatlan maradt. Az ap�ts�gi templom �s a szerzetesek otthona elhagyatva roml�snak indult.

Zirc 1659-ben az als�-ausztriai lilienfeldi ap�ts�g kez�be ker�lt nyolcezer forint z�log�sszeg lefizet�se fej�ben, de els� ap�tj�t �jfalussy M�rtont 1678-ban a porty�z� t�r�k�k meg�lt�k. 1699-ben harmincegyezer forint �r�k�ron a szil�ziai Heinrichau kez�re ker�lt. Az els� n�met telepesek 13 h�z�t 1704-ben a kurucok fel�gett�k, 1715-25 k�z�tt �jabb n�met telepesek �rkeztek �s fel�p�lt az els� 28 h�z. Megindult Zirc �jj�alap�t�sa.