Zirc keresztjei �s t�rt�net�k

A kereszt a kereszt�nys�g legszentebb erekly�je, melyen J�zus Krisztus, az Isten Fia k�nhal�l�val megv�ltotta az emberis�get. A keresztfa f�gg�leges �s r� mer�leges gerend�k �sszeilleszt�s�vel k�sz�lt, magass�ga 3-4 m�ter, t�mege kb.: 80 kg lehetett. Pil�tus a megfesz�tett J�zus feje f�l� illesztett t�bl�ra �ratta nev�t �s bun�t: N�z�reti J�zus a zsid�k kir�lya. A kereszt�br�zol�sokon �ltal�ban latin nyelv� r�vid�t�se: INRI olvashat�. Krisztus keresztje a kereszt�nys�g f�ltve �rz�tt kincse, melyet kis sz�lk�kra forg�csolva becses ereklyek�nt tiszteltek m�r a IV. sz�zad elej�n. A kereszt, mint szertart�si eszk�z minden egyh�zi t�nyked�sn�l alkalmaz�st nyert, az olt�rkereszt m�r a IV. sz. v�g�n k�zismert volt. A temet�i �s s�rkeresztek �ll�t�s�nak hagyom�nya a IX. sz�radra vezethet� vissza, ugyanerre az id�szakra tehet� a templomtornyok keresztj�nek �ltal�noss� v�l�sa. �tmenti keresztek, m�r a IV. sz.-ban is voltak, de sz�lesebb k�r� elterjed�s�k a VIII. sz.-ban angolsz�sz ter�leteken volt megfigyelhet�.

Zircen az els� keresztet 1721-ben a romokban hever� falusi templomn�l a mai kistemplom mellett �ll�tott�k fel.


A Zircre betelep�lt ciszterci rend fiai �vsz�zadokon �t hordt�k magukon a megteleped�s munk�j�nak f�radts�gos neh�z keresztj�t, melynek tisztelet�re 1750-ben az �jra �led� ap�ts�g, �tra n�z� keresztet �ll�tott, a r�gi templom imak�rusa, f�olt�ra hely�n, a Gy�r fel� vezet� �t ment�n, a mai Arbor�tum fal�ban.


A J�mbor alap�tv�ny 1760-ban �j k�keresztet �ll�tott a megyei �t melletti magaslatra, a mai Kossuth Lajos utc�ban.


A K�lv�ria k�polna hely�n az 1779. �vi p�sp�ki vizit�ci�ban m�g nem �rtak keresztr�l, de valamikor m�r az 1780-as �vekben �ll�tottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci pl�b�nos enged�lyt k�rt a veszpr�mi p�sp�kt�l, hogy meg�ldhassa a K�lv�ria hegyen t�nkrement kereszt helyett �ll�tott �j fakeresztet. Val�sz�n�, hogy 20-25 �vet kib�rt egy f�b�l k�sz�lt kereszt. Az �j K�lv�ria keresztet Mann Alberich �ldotta meg 1810-ben.


A Borzav�rra vezet� �t melletti t�ren 1807-ben Leibel Kriszti�n 4 Ft-os �jtatos alap�tv�nnyal �ll�totta fel az az�ta m�r t�bbsz�r cser�lt fakeresztet. A keresztet utolj�ra 1977-ben az �F�SZ �j�ttatta fel, rossz �llapota miatt azonban ism�t fel�j�t�sra szorulna.


1873-ban Wittmann Mih�ly �s neje k�keresztet �ll�ttatott a kistemplom melletti �rp�dkori romtemplom ter�let�n. 1933-ban Bittmann J�nos zirci k�farag� restaur�lta, 1982-ben a romtemplom felt�r�sakor �thelyezt�k a keresztet a kistemplom sekresty�je mell�.


A v�r�s m�rv�ny keresztet 1890-ben a fels�temet�ben �ll�ttatta Anton Karls Gatini. �nt�ttvas fesz�let�t valaki let�rte, csak J�zus bal k�zfeje maradt meg a kereszten.


A keresztet Nesztinger J�nos �s Nesztinger Anna �ll�ttatta 1898-ban az Akliba vezet� �t ment�n a zsell�r f�ldekkel szemben. A keresztalap�tv�nyra, fenntart�s c�lj�b�l 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezs� B�la als��rsi lakos a t�nkrement keresztet kijav�ttatta �s �j �nt�tt fesz�letet k�sz�ttetett a keresztre. L�z�r Kelemen atya 1992. m�jus�ban szentelte fel.


A keresztet az 1800-as �vek v�g�n az 1900-as �vek elej�n �ll�tott�k, az 1780 k�r�l megnyitott als� temet�ben. A zirci v�r�s m�rv�ny bet�tk� felirata: �n vagyok a felt�mad�s �s az �let. Ki �n bennem hisz, ha meghal is �lni fog. A kereszt hely�n kor�bban fakereszt �llt.


A k�keresztet a veszpr�mi �t ment�n a kakas-hegyi bej�ratn�l egy t�nkrement fakereszt hely�n �ll�ttatta 1908-ban 100 korona alap�tv�nyi t�k�vel Vajda �d�n ap�t �r. Anyaga: zirci v�r�s m�rv�ny, felirata: Isten dics�s�g�re 1908.


A keresztet 100 korona alap�tv�nyi t�k�vel Witmann Mih�ly �s neje 1910. tavasz�n a Kossuth Lajos utcai h�z�nak utcafrontj�n, a 4 h�nap alatt meghalt 3 gyermek�nek az eml�k�re �ll�ttatta. Felirata: Oh ti mindny�jan, kik �tmentek az �ton, figyelmezz�tek �s l�ss�tok, ha van-e f�jdalom, mint az az �n f�jdalmam. A kereszt anyaga: zirci m�rv�ny.


M�r csak a maradv�nyai l�that�k a Bakonyb�li �ton a H�romhegy utca kij�rat�n�l, annak a k�keresztnek, melyet 1917-ben Rommer J�zsef �s neje �ll�ttatott.


Az ap�ts�gi templom jobb oldali harangtorony bej�rati fal�n elhelyezett kereszt. Elhelyezt�k 1919-ben.


Az ap�ts�g folyos�j�n elhelyezett kereszt 1919, 1990.


A kereszt a fels� temet�ben tal�lhat�. �jtatos alap�tv�ny�t a h�vek m�r 1907-ben l�trehozt�k 275 koron�s t�k�vel, a kereszt fel�ll�t�s�hoz sz�ks�ges p�nz azonban csak 1926-ra gy�lt �ssze. A kereszt �d�mi J�nos zirci k�farag� munk�ja. Felirata: Szent �s �dv�ss�ges gondolat a megholtak�rt im�dkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar led�nt�tte, helyre�ll�t�s�ra a h�vek �sszefog�s�val, helyi v�llalatok seg�ts�g�vel ker�lt sor.


A kereszt Bittmann J�nos k�farag� munk�ja, az als� temetoben l�that�. 1935-ben a zirci gazdak�z�ss�g �ll�ttatta. Felirata: Isten dics�s�g�re �s a szenved� lelkek tisztelet�re 1935.


Az ap�ts�gi s�rkert f�keresztj�t 1990-ben Liska Szilveszter atya �ll�ttatta. Fesz�lete a felt�mad� Krisztust �br�zolja.


Deutsch M�r s�rk�ve az Izraelita temet�ben, a II. vil�gh�bor� ut�n �ll�ttatt�k.


Wittmann J�nos �ll�tott keresztet a mai Reguly utc�ban, a keresztk�t k�rny�k�n.


Eszlinger J�nos �ll�tott keresztet az �j utc�ban (mai K�lv�ria utca).