Kovsz
Zs 2008.01.11. 16:35
Megsrgult fotim kzt tallzva
Kovsz
Megsrgult fotim kzt tallzva, elmlztam nagyszleim csipks szl fnykpein. Rgi nyarak emlkei trtek fel bennem, szerencsre magam voltam. A fejkends nagyanym, - Istenem a gyermekkorom, rajongva imdtam, nagyapmat sem kevsb.
A falu a Bakony szvben, ahol laktak s n a vakciimat tltttem. Bkk s tlgyerdk a hegyekben, dombokon. Gabonamezk, gymlcssk... Na s a gesztenye! Nhny vtizede mg az illatos, forr sltgesztenyt regasszonyok rultk a nagyvrosi utckon. A pompz rteken a kocksliliom, vagy korai virgdszknt a kznsges kankalin. Vg zld tnusok.
Kdk, fnyek, az gbolt ismers csillagai. A termszet sokfle intimitsai. Vakcim sznhelye: a valsg fnyei, ahogy eleink lttk, s ahogy n ltom. Micsoda nyarak. A kora reggeli felkels nem okozott gondot. Szerettem a napfelkeltt, a harmatos nvnyeket, az hes llatokat. Rzsi tehn az istllban, a frissen fejt habz tej a zsterben, a tykok krlsa, a libk ggogsa, mind-mind feltr emlk. Milyen szvesen etettem, simogattam ket. A malacok az l eltti kifutban egymst lkdsve habzsoltk tkket. A kutyk, macskk elvlaszthatatlanok voltak a hztl. Az asztalra nagyszleim ltal termelt zldsg-gymlcs, hs, tej kerlt. A faluban, szinte minden konyhban llt kemence. Nyrfa teknben dagasztotta meg nagyanym a kenyeret, egy htre val mennyisget. Lisztet, langyos ss vizet, 4-5 szem frissen ftt tpasszrozott krumplit gyrt ssze, majd kovszt adott hozz, mely a kenyrtsztt meglaztotta. A dagaszts nem egyszer, sokkal inkbb verejtkes mvelet. A szakajtbl a megkelt kenyr szles lapton a kemencbe vndorolt. Megslve aztn lapton eljtt a kenyr. Friss, illatos. Gynyr, fnyes, csillogan barna hja, patyolatfehr puha a belseje. Egy kevsb titkolt, szemlyes kapcsolat alakul ki ezzel a csodval, a kenyrrel, amely gy ltszik, mindig kpes lesz a llek legteljesebb felszabadtsra.
Igazn manapsg rtkeldtt fel bennem az akkori jelentktelen let, jelentkeny mondanivalkkal.
Magam voltam, bmultam s felidztem nagyszleim emlkt, az gre nzve, mintha tekintetnk tallkozott volna.
|