�mama �r�ke

�

�

Amikor a boldogs�got kell megosztani �k pazarl� k�zzel sz�rj�k, ha bek�sz�nt a n�lk�l�z�s� eltakarj�k a bajt, �llnak h�v�n-�v�n kit�rt karokkal, id�sz�ntotta arccal, mint �mama….

Hasonl�an az �reg t�lgyh�z, melyet megt�p�zhatnak a viharok, perzselhet nap, � mindig ugyan�gy, mindennel dacolva �ll, �gai mint az �lel� karok.

S�lyos lombj�val v�d�n t�rja �gkarjait a kis magoncok f�l�, felfogja azt, ami �rthat, hogy mire hozz�juk le�r, megszel�d�lve v�ljon puha h�takar�v�, �ltet� es�v�, szel�den simogat� sug�rr�. Ott �ll �vsz�zadokon �t, ak�rcsak a csal�dom asszonyai, akik �r�k�tik tov�bb-tov�bb az er�t nemzed�keken �t. Szeretnek, sz�lnek, nevetnek, s�rnak, altat�t d�dolnak, de ha kell parancsolnak �s n�ha gy�l�lnek is.

Keresztelnek �s temetnek.

�

P�pay �mama meg�rte a sz�z �vet. �

Amikor � sz�letett, a hajdani Hont v�rmegye az orsz�g szerves r�sze volt �szakon. Ott a �Balogi j�r�sban, Cs�bon l�tta meg a napvil�got Vitek (Viczek) J�nos j�ger le�nyak�nt, azt�n k�s�bb Keszih�c k�zs�gbe k�lt�z�tt a csal�d.

Kor�n maradt egyed�l Ter�z, egy nagy influenzaj�rv�ny egyszerre fosztotta meg sz�leit�l, s�t mire bet�lt�tte a negyvenedik �v�t, k�tszer is meg�zvegy�lt. A sietve asszonny� tett gyerekl�nynak nem sz�letett m�g gyermeke, miel�tt be�rett volna ism�t egyed�l maradt. A m�sodik h�zass�g�nak egy kisfi�, meg egy kisl�ny volt a gy�m�lcse, akiket vitt mag�val, amikor m�r harmadszor �llt olt�r el�, hogy �r�k h�s�get esk�dj�n.

A harmadik f�rj, P�pay J�zsef csal�dja j�nev� malomtulajdonos volt Kisb�nap�tiban. Fi�kb�l moln�rt neveltek, � is a j�l m�k�d� �zemben dolgozott, amikor mag�ba bolond�totta a nem mindennapi, talpraesett asszonyka �s � feles�g�l is k�rte a takaros �zvegyet. Nemsok�ra b�cs�t mondott a malomnak – ki tudja, tal�n a kardos menyecske unszol�s�ra - �s eg�szen m�s �rdekl�d�ssel forgalmist�nak tanult tov�bb.

A szorgalmas �s becsv�gy� ifj� csal�dap�t, mint az �llamvasutak tisztj�t - a Monarchia ter�let�n a messzi is k�zel l�v�n - v�g�l a Dun�nt�lra vitte a sors. Kurdra helyezt�k �llom�sf�n�knek, ezt�n ott t�lt�tte a szolg�latot. H�rom gyermeket sz�lt m�g ezut�n a szilaj P�pay ifiasszony (J�zsefet, Jen�t �s G�z�t) �s meg�llapodott, rendes csal�danya v�lt bel�le. M�ltja eml�kk� v�lt, de kem�ny maradt, k�rlelhetetlen, vakmer�, makacs �s szigor�, mert az alapterm�szete volt ilyen, �s azt tov�bb is �r�k�tette minden gyermek�be.

�

Ifj� l�ny kor�ban sem ijedt meg a saj�t �rny�k�t�l Vitek Ter�z. J�ger �desapj�nak az volt az egyik feladata, hogy a birtokos f�ldj�r�l t�vol tartsa a gar�zda bety�rokat. Megegyez�s szerint id�nk�nt megjelent a rettegett bandavez�r a kialkudott gabon��rt, �l� j�sz�g�rt �s bor�rt, ami a tov�bbi rabl�sokat v�ltotta ki azon a ter�leten. Aki fizetett, azt nem h�borgatt�k t�bb� fosztogat�ssal.

Telhetetlen volt azonban a bety�r, egyre t�bb sarcot k�vetelt �s azt egyszer megel�gelte Vitek papa, megtagadta a r�b�zott javak herd�l�s�t. A takaros, tizenhat �ves Ter�z �pp akkor vitte ki apj�nak a vacsor�t a kunyh�ba, ahol �s amikor az a feld�h�d�tt marcon�kra v�rt, akik m�r bejelentett�k �jabb j�tt�ket. A leg�nyek meg is �rkeztek.

- Gy�tt�nk a j�rand�s�g�r!

- Nincs, m�r elvitt�tek egyszer! - hangzott a bez�rt kunyh� m�ly�r�l a v�lasz.

- Ha nincs, vissz�k a ly�nyodat, tudjuk, hogy benn van veled gazda!

- Menjetek b�k�vel, haza ment m�r a l�nyom.

De m�r recsegett is a v�kony deszka...

- Nosza �desap�m, ments�k az �let�nket! - �s Ter�z a sarokb�l felkapott kisbalt�val k�lintotta fejbe a beszak�tott r�sen benyomulni igyekv� bety�rt. Ott is maradt volna az, az ajt�n l�gva, tehetetlen�l a v�rz� kopony�j�val, ha t�rsai le nem szedik onn�t.

Az �ktelen�l ord�toz� bety�rok m�r a sebes�ltet mentett�k, de t�voztukban m�g cs�v�t dobtak a n�dtet�re. A h�zik� h�ts� fal�n v�gott lyukon, a l�ngba borul� kunyh�b�l �gy t�rt ki Ter�z �s az �reg j�ger, hogy a hajuk sz�la is alig g�rb�lt...

Emberpr�b�l� helyt�ll�sair�l legend�kat mes�ltek, amik az id� m�l�s�val lassan megkoptak, csak testv�rei eml�keztek m�g.

Ha B�zsike, Ter�z k�s�bbi unok�ja - Jen� h�t �l� gyermeke k�z�l a harmadik - talpraesetten vagy akaratosan viselkedett, �desapja dics�ret vagy szid�s helyett, csak ennyit mondott:

- Te nem csup�n k�ls�re hasonl�tasz Vitek Ter�zre! �

Nem nagyon �rtett�k ezt az unok�k, mert az egyszervolt c�ltudatos n�b�l megcsendesedett kis �mama lett, aki a r�g elhunyt �llom�sf�n�k f�rje ut�n kapott nyugd�j�b�l a nagyobb r�szt Jen�nek adta att�l kezdve, hogy nyolcvanh�rom �vesen hozz�juk k�lt�z�tt az �jonnan �p�tett h�zukba. Csak annyi p�nzecsk�t tartott meg mag�nak, amib�l f�l liter rumot, egy kil� kockacukrot �s n�h�ny fej fokhagym�t v�s�roltatott.

Szerinte, hossz� �let�nek titka ezeknek a k�vetkezetes, rendszeres fogyaszt�sa volt.

A cukrot egy h�napig elszopogatta, egy-egy korty rummal �bl�tette le �s a csal�d r�m�t - a nem �ppen illatos fokhagym�t - kis k�s�vel kapargatva eszegette k�zbe-k�zbe. Foga m�r egy sem volt, de a keny�r h�j�t nagyon szerette, el is majszolta megedz�d�tt �ny�vel.

�mama:

�

L�t�sa, hall�sa id�k�zben nagyon megromlott, g�rnyedten �ld�g�lt alacsony kissz�k�n �s mindenr�l azonnal k�z�lte elmarasztal� v�lem�ny�t.

Szerinte a vil�g megromlott, veszt�be rohan...

H�rom l�nyunok�ja hajcsavar�it kicsire �sszeh�zott, megf�radt szem�vel �kszereknek v�lte l�tni �s fejcs�v�lva motyogta:

- Ilyesmit r�gen csak a b�lokon viseltek, ott is csak gr�fkisasszonyok.

Unok�i puszit nyomtak a dohog�, picike �mama megv�konyodott haj� �sz fej�re, azt�n szaladtak dolgaik ut�n...

* *

A Ter�z mama m�sodik h�zass�g�b�l sz�letett Kosics Ida kem�ny, katon�s asszony h�r�ben �llt. Mintha anyja sz�letett volna �jj� benne. Tehet�s henteshez ment f�rjhez, egyetlen fiukb�l is m�sz�rost faragtak.

Ez a fi� – apja ut�n - nemcsak a nev�t �s a szakm�t, de a j�lmen� hentes �s m�sz�ros boltot is �r�k�lte, r�ad�snak pedig a harcias mam�t is. Az apa kor�n elk�lt�z�tt a f�ldi �letb�l, a fi� kor�n n�s�lt, Ida mama vitte a pr�met kis csal�dj�ban, m�g akkor is, amikor m�r ideje lett volna a m�sodheged�s poszttal megel�gednie.

Ez a c�ltudatos asszony Vitek Ter�z m�lt� gyermek�nek bizonyult. Hossz� id� telt el �s m�g mindig � tudott elmozgatni minden hatalmat a menye, Katica keze �gy�b�l a saj�t b�vk�r�be. A legkisebb unoka – �gy l�tszott �pp’ olyan er�s jellem, mint nagyanyja -, azt az energikus term�szetet viszi tov�bb, ami Vitek Ter�z �r�ke. Mindenben az �mam�ra hasonl�tott, ez�rt � lett Ida mama kedvence, neki szabads�got adott mindenben, teljesen a maga hasonlatoss�g�ra form�lta, k�nyeztette, ebbe anyj�nak semmi belesz�l�st nem hagyott. �gy gondolta kim�vel�dteti, igazi �zletasszonyt farag bel�le, minden jogot, rangot - ami egy csal�dban lehets�ges - ez a kicsi l�ny fog megkapni. Fia sem mert ellentmondani ennek az �nk�nynek, teh�t a mama ir�ny�totta m�g az � ”vezet�s�t” is.

Katica �sszeszor�tott sz�jjal t�rt, t�relmesnek vagy ink�bb kem�nynek mutatta mag�t nappal, de sokszor n�zte �g� szemmel pirkadatig a s�t�t ablakot, mert az �lom messze ker�lte, csak k�nnyei �ztatt�k a p�rn�t. Sz�v�ben pedig n�tt a tehetetlen harag.

Hanem a fi� – �gy l�tszik – m�g valamit �r�k�lt a hentess�gen k�v�l. � is kor�n halt meg, ak�r az apja, ar�nylag fiatal, negyvenegyn�h�ny �ves feles�get hagyva itt, meg n�gy, sz�p le�nygyermeket az anyja parancsol� hatalm�nak kit�ve.

�m egyben ezzel j�tt el Katic�nak az ideje, imm�r hat sz�jat kellett etetnie, �s minden gondot a nyak�ba szednie, ami egy �zlet, h�z �s csal�d k�r�l ad�dik.

Ekkor ismerte meg Ida a ”magyarok Isten�t”. A keser�s�g, ami �vek alatt csak gy�lt-gy�lt az elnyomott fiatalasszonyban, �gy �tform�lta, hogy v�g�l kit�rt bel�le, mint a fortyog� l�va.

- Mama, k�rem a kulcsokat!

- Mif�l�ket te?

- Mindet, amivel a boltba, rakt�rba, kamr�ba bejuthatok.

- De hiszen j� helyen vannak azok itt n�lam, eddig is �gy volt…

- Ami volt, volt. M�t�l m�sk�pp lesz! A h�z ura, a maga fia meghalt, a csal�d�rt �n felelek ezt�n! – �s nem volt apell�ta.

Olyan �let k�vetkezett Ida sz�m�ra, amit el se tudott k�pzelni eddig. Mert – ugye – ki l�tott m�g olyant, hogy egy meny viselje a kalapot?! Hallatlan!

Az � c�ljait, t�rv�nyeit meghaladni l�tszott az id�.

A megkeseredett Katica mindent elrendezett, felm�rte, mi fogja �letben tartani a csal�dot, lerombolta azt, amit any�sa �vtizedek alatt ki�p�tett. A h�zi csel�det sz�lnek eresztette, a h�ztart�st kez�be vette. Az �zletet b�rbe adta. H�rom l�ny�nak rangjukhoz m�lt� f�rjet ker�tett. A legkisebbnek, a kis Katinak megtiltotta, hogy sz�ba �lljon azzal a szemreval�, okos, de egy fokkal alacsonyabb rang� fi�val, akivel pedig �gy szerett�k egym�st! Legf�bb b�n��l m�gis az sz�rt szemet az any�nak, hogy ezt a szerelmet Ida mama igencsak t�mogatta. �

Ehelyett befogta Katit a legkem�nyebb kerti �s h�zimunk�ba, nem engedte a szokny�ja mell�l, �s am�g n�v�reib�l kisasszonyt nevelt, �t nem k�ldte tov�bbtanulni sem.

Any�s�nak ett�l kezdve kiporci�zta az ennival�t �s semmibe nem hagyott t�bb� belesz�lnia.

Ida mam�nak mened�k�l a sz�l�birtok maradt. Volt ott egy arrafel� szok�sos, sz�p kis pr�sh�z. Ida n�ni �tja minden nap f�ltestv�re, Jen� h�za el�tt vitt el �s a sz�l�be vezetett. N�ha bet�rt besz�lgetni egy kicsit az unoka�csh�z, de nem panaszkodott.

Hogyan is lehetett volna azt bevallani, hogy neki, a kardos Kosics Id�nak szava sincs a saj�t otthon�ban?

- Hogy tetszik lenni, Ida n�ni? - k�rdezt�k t�le �s � csendesen, b�logatva v�laszolt.

- J�l fiam. J�l. Megyek, kap�lgatok egy kicsit, hogy m�g jobban legyek.

- Mi�rt nem pihen ink�bb Ida n�ni?

- Mi�rt? H�t, majd egyszer elmes�lem. - Azt�n egyre tov�bb tart�zkodott a pr�sh�zban, be is rendezkedett, ott is aludt. Az id� telt�vel egyre kevesebbszer l�tt�k ballagni oda-vissza, a botj�ra t�maszkodva, egyre hajlottabban.

- Ak�r az �desanyja. Az is �pp ilyen szik�r, hajlott �regasszony volt, de meg�rte a sz�zat. Ida mama is meg�ri, megl�tj�k!

Egy sz�p nap bekopogott a P�pay h�zba, Jen� legid�sebb fi�hoz.

- Szervusz �cs�m. M�g egyszer l�tni akartalak benneteket, a sz�p csal�dodat. L�tom, rendesen megvagytok, takarosan tartj�tok ap�d h�z�t. �J�l van. B�cs�zni j�ttem.

- Hova tetszik utazni, Ida n�ni k�rem?

- Utazni? Ahogy vessz�k. Nagy utaz�s lesz az…- kevergette a kis rumos te�j�t, amit hirtelenj�ben elk�sz�tettek neki, hisz azt szerette. Halkan mormogta maga el�:

- Egyszer mindenki visszakapja azt, amit m�soknak adott – �s csupasz �ny�vel �gy ropogtatta az apr�s�tem�nyt, mintha meglenne mind a harminck�t foga.

Azt�n fel�llt, v�gigcs�kolta a csal�dot, g�rbe botj�ra t�masztotta m�g g�rb�bb, apr� termet�t, ami l�that�an nagy teher volt neki �s feln�zett.

- Na, Isten legyen veletek �cs�m, �n megyek meghalni.

- Ne bolondozzon Ida n�ni, t�l�l maga minket is!

- No-no, fiam. No-no.

�

K�t nap m�lva, a szomsz�dos pince gazd�j�nak, miel�tt a maga birtok�ra �rt, furcsa, rossz �rz�se t�madt.

”Ida n�ni pinc�j�n nincs a lakat, m�rpedig, ha itt volna, r�gen a t�k�k k�z�tt b�kl�szna.” – gondolta. Elindult a sz�pen gondozott v�g�kon �t, az �rva kar�k erdej�ben, hogy ben�zzen a szomsz�dasszonyhoz.

- Merre van Ida n�ni? – ki�ltotta m�r messzir�l. V�lasz sehonn�t nem j�tt. Benyitott a pr�sh�z neh�z, vastag ajtaj�n. Azt�n eldobta a tariszny�t, felkapott egy k�st az asztalr�l. De meg�llt. Itt m�r k�r a siets�g. Megrend�lten m�rte fel a helyzetet.

Az apr� kis test megny�lva l�gott egy darab k�t�len. L�ba alatt, nagy halom megperzsel�d�tt, m�dszeresen feltornyozott, ezel�tt sz�raz fa, de m�r el�zva. Kicsit arr�bb, feld�lt kanna �s hokedli fek�dt az oldal�n.

Az ember leguggolva n�zegette a halott t�rgyakat �s a holt�ban is akaratos �regasszonyt, ott fenn.

- A t�l energikusan megr�gott sz�k kibor�totta a vizet, ami eloltotta a gondosan el�k�sz�tett m�gly�t - jutott az igazs�ghoz -, mintha az �giek nem �rtettek volna egyet...

Vitek Ter�z - m�g fentebbr�l -, mint egykor az apj�t, most a le�ny�t mentette meg a l�ngok puszt�t�s�t�l.

* *

Eltelt t�z, neh�z esztend�. Katica egyszerre csak �sszeesett a t�zhely mellet. Az orvos agyv�rz�st �llap�tott meg �s az �let furcsa j�t�ka, az eddig kegyetlen zsarnoks�gait t�r� Katira b�zta a b�nult asszonyt.

- Aaaadj…, eeeenn…, ����hh…, vavava! – j�ttek a szaggatott hangok a feltornyozott p�rn�k k�z�l.

- V�rja meg a sor�t any�m. Az el�bb evett. Ha elh�zik, nem b�rom felemelni az �gyban! – oktatta csendesen, de kem�nyen Kati �s Ida mama kiporci�zott eb�dj�re gondolt, m�g megigaz�totta az aznap m�r harmadszor cser�lt leped�t a tehetetlen test alatt.

Azt�n amikor betege elszenderedett, kiment �s szedett egy kis csokrot a kertben.

�

- Ne haragudj Ida mama, ritk�n jutok ide hozz�d! Hoztam neked p�r sz�l vir�got. Viol�t, mert az a kedvenced volt mindig. Tudom, vel�nk �r�lsz, mert egyed�l te fogtad p�rtj�t a mi szerelm�nknek �s holnap lesz az els� h�zass�gi �vfordul�nk azzal, akit szeretni m�r t�bb� senki se tilthat meg nekem. K�sz�n�m Mama! M�giscsak nek�nk, neked lett igazad. �