Idegenforgalom

A v�rosnak kiemelked� az idegenforgalma, b�r egy r�sze tranzitjelleg�. Mivel k�zel van a Balaton, a 82-es �ton halad� vend�gek t�bbs�ge csak �tutaz�ban tekinti meg a kultur�lis �rt�keket, ennek ellen�re a v�ros l�tnival�ival, programjaival �vente k�zel sz�zezernyi l�togat�t vonz. 1732-1752 k�z�tt �p�lt a barokk templom, terveit Witwer M�rton k�sz�tette. A Bazilika minor bels� k�pz�m�v�szeti �rt�kei a falk�pek Wagenmeister J�zsef munk�i. Bibliai "k�peket" megjelen�t� faszobrok: f� - �s mell�kolt�rok, sz�sz�k, gy�ntat�sz�k, a k�rus aranyozott fafarag�sai �s a hangversenyek rendez�s�re alkalmas koncertorgona. A M�ria menybemenetel�t �br�zol� f�olt�rk�p Franz Anton Maulbertsch neves osztr�k fest� alkot�sa. 1997-ben a templom �tfog� restaur�l�sa sor�n fantasztikus felfedez�st tettek a restaur�torok: a k�sei fest� megv�ltozatta a k�pek jelleg�t, az alakokat, arcokat meg�reg�tette. A k�pen a restaur�l�s sor�n a 35 �ves szak�llas, bajuszos f�rfi al�l egy 18 �ves fi� arca t�nt el�. M�ra az eredeti �llapotot �ll�tj�k helyre - a munka hossz� �vekig tart - meglep� az egykori barokk sz�npompa. A monostor alapk�v�t 1727-ben helyezt�k el, tervez�je ismeretlen. T�bbsz�ri �talak�t�ssal alakult ki a ma l�that� klasszicista f�homlokzat. A teljes �p�letegy�ttes pedig a keleti sz�rny meg�p�t�s�vel, 1927-ben k�sz�lt el. Itt tal�lhat� a Reguly Antal M�eml�k- k�nyvt�r, amelynek 65 000 k�tetes �llom�ny�t f�leg XVIII-XIX. sz�zadi m�vek alkotj�k, de tal�lhat�k itt egyed�l�ll� �snyomtatv�nyok is. K�l�nleges a k�nyvt�r mennyezet�nek �p�t�szeti megold�sa, a kazett�s dongaboltozat. Az �rz�tt k�nyv�llom�ny mellett az intarzi�s parketta �s a faberendez�sek is v�dettek. K�sz�t�j�k Wilde Mih�ly egykori zirci asztalosmester. A Bakonyi Term�szettudom�nyi M�zeumot - haz�nk egyetlen vid�ki term�szetrajzi szakm�zeum�t - 1972-ben alap�tott�k, de gy�jtem�nyei �vsz�zados m�ltra tekintenek vissza. Feladata a t�bb mint 4000 km2 ter�let� Bakony hegys�g geol�giai viszonyainak, n�v�ny- �s �llatvil�g�nak kutat�sa. A m�zeum ki�ll�t�sai dior�m�kban mutatj�k be a jellegzetes bakonyi t�jak �letk�z�ss�geit, v�dett ter�leteit, n�v�ny- �s �llatvil�g�t, valamint a K�rp�t-medence �sv�nyait. A l�tnival�k kit�n�en szeml�ltetik �s eg�sz�tik ki az iskolai tananyagban foglaltakat, de b�tran aj�nlhat�k csal�dos kir�ndul�knak is. Egyedi �rt�ke a v�rosnak a nemzetk�zi szinten jegyzett �s ismert, a ciszterciek �ltal alap�tott 20 hekt�ros Arbor�tum. A kedvez� talaj- �s csapad�k viszonyoknak, valamint a mezokl�m�nak k�sz�nhet�en m�reteiben is csod�latos fa�llom�ny �l itt. A F�ld �t kontinens�r�l sz�rmaz� gy�jtem�nyes kert egyik ritkas�ga a t�bb mint 400 �ves kocs�nyos t�lgy. Az Arbor�tum term�szetv�delmi ter�let, s egyben tudom�nyos munka sz�nhelye is, ahol v�dik �s tov�bbfejlesztik haz�nk nagy �rt�k� n�v�nygy�jtem�ny�t. A Reguly Antal M�zeum �s N�pm�v�szeti Alkot�h�zban Zirc �s a Magas-Bakony helyt�rt�neti �s n�prajzi eml�keit, az �nell�t� paraszti t�rsadalom haszn�lati eszk�zrendszer�t, az �gyes kez� p�sztorok k�sz�tette t�rgyakat, a kov�csok, bogn�rok, tak�csok, fazekasok, tapl�-feldolgoz�k, m�zeskal�css�t�k, gyertyak�sz�t�k, csuh�z�k, kos�rfon�k munk�it mutatj�k be. A m�zeumban megtekinthet� Reguly Antal magyars�g kutat�, nyelv�sz �let�t, utaz�sait, tudom�nyos kutat�sait �s a Bakony n�pm�v�szet�t bemutat� �lland� ki�ll�t�s. A Reguly Antal sz�l�h�z�ban alap�tott m�zeum udvar�ban n�pi kismesters�gek m�helyei m�k�dnek, amelyekben mesterek ir�ny�t�s�val, el�zetes megrendel�s alapj�n eg�sz �vben dolgozhatnak gyermekek �s feln�ttek egyar�nt. Az Agr�rm�szaki Gy�jtem�ny a XIX-XX. sz�zadban haszn�lt er�- �s munkag�peket, eur�pai �s hazai ritkas�gokat mutat be. Ilyen p�ld�ul a Hoffer - Schrantz gy�r legend�s cs�pl�g�pe, amely szinte eredeti �llapotban csod�lhat� meg. A gy�jtem�ny a Dun�nt�lon egyed�l�ll�nak sz�m�t.